Fontos tudnod, hogy a fény témaköre nagyon összetett és rengeteg elméleti, illetve gyakorlati ismeretet kell elsajátítanod ahhoz, hogy tudatosan használd. Ha szeretnéd jól átlátni a világítás rejtelmeit, és megtanulni a fotózás közbeni profi világítás alapjait a gyakorlatban, javaslom, hogy jelentkezz erre a workshopra!

TUDATOS STÚDIÓ FOTÓZÁS ÉS FÉNYHASZNÁLAT

Szóval, először is nézzünk néhány hasznos infót az alaptémánkról!

Mi a fény?

Bár a fényt már az ősember is használta, és bizonyos tulajdonságait, viselkedését már akkor is ismerte, valódi, tudományos meghatározása a fénynek csak a XX. század elején született.

A tudomány mai állása szerint a fény olyan kettős természetű anyaghalmaz és egyben elektromágneses sugárzás, melyet szemünkkel érzékelni vagyunk képesek. A fénynek vannak emberi szemmel nem, de egyéb más módon érzékelhető tartományai is, ezek az infravörös és az ultraibolya sugarak. Látható fénynek a skálázható elektromágneses sugárzások közül nagyságrendileg a 400 nm (nanométer) és 800 nm közötti sugarakat nevezzük, hisz ezeket vagyunk képesek a szemünkkel érzékelni. És hogy miért pont ezeket a sugarakat látjuk? Ennek prózai oka lehet, méghozzá nem más, mint az evolúció, hiszen ez a sugárzási tartomány az, amit a légkör átenged, az ezen kívül eső sugarakat viszont többségében elnyeli.

A fény segítségünkre van abban, hogy a környezetünkben található tárgyak és egyéb elemek fizikai tulajdonságairól tájékozódjunk. A legapróbb tárgyakról is meghatározott szabályrendszerszerűség szerint verődnek vissza a sugarak, ezek pedig szemünkbe érve lehetővé teszik a látást. A különböző felületek befolyásolják a fény visszaverődésének módját, így azt is, milyen képet láthatunk azokról a fénynek köszönhetően.

Milyen színű a fény?

A fény színe egy érzet, melyet a sugárzás hullámhossza határoz meg. Ez a két táblázat bemutatja, hogy a különböző frekvenciájú sugárzások milyen színként jelennek meg számunkra.

Kép forrás: wikipedia

Általánosságban, a hétköznapok folyamán, így a fotózással és tulajdonképpen a videózással összefüggésben is – ha csak nem valami egyedi koncepció szerint dolgozunk - leggyakrabban fehér fényt használunk, melynek érdekessége, hogy az összes többi színű fényt is magában foglalja. A fehér fényeken belül pedig, annak összetétele mentén különbséget tehetünk hideg és meleg fények között.

Hasznos tipp: A változtatható színhőméréskelű lámpa nagyon nagy segítség, ha össze kell hangolnunk a meglévő és környezeti fényeket egy képen vagy filmjelenetben. Bizonyos esetekben a színhőmérsékletek keverése is szép eredményt hozhat.

Természetes és mesterséges fényforrások

A legnagyobb természetes fényforrás a Nap. Bár sokan azt gondolják, hogy a Hold is saját fénnyel rendelkező fényforrás, érdemes tudni, hogy ez az égitest önálló fénnyel nem rendelkezik, csupán azért látjuk fényesnek, mert a nap fényét képes visszaverni. A csillagok között megoszlik ez a felállás: vannak közöttük olyanok, melyek saját fénnyel rendelkeznek, mások pedig úgymond más tollával ékeskednek, tehát szintén csupán egy másik égitest fényét verik vissza.

A 19. századig szinte az egyetlen mesterséges fényforrás a tűz volt, de mára már számos alternatíva áll rendelkezésre ennek helyettesítésére. Mesterséges fényforrások a gyertyák, izzók, lámpák, LED-ek, gáz tartalmú fénycsövek, és minden olyan egyéb eszköz, ami elektromosság hatására, a hőenergia fényenergiává való alakítása révén, vagy más technikai esetleg kémiai reakció hatására világít, vagyis fényt bocsájt ki.

A fény egyenesen terjed és négyzetesen fogy, vagy növekszik

A fotometria, vagyis fénytan alapismeretei elengedhetetlenek ahhoz, hogy valóban azt is lássuk az elkészített képen, amit eredetileg elképzeltünk. A fény tulajdonságai számos mértékkel jellemezhetőek, hiszen a fénynek van hullámhossza, sűrűsége, erőssége, beesési szöge.... stb.

Az összefüggések mélységeiben meglehetősen bonyolultak, de ha csak a fotózás közbeni leglényegesebb szempontokat vesszük figyelembe, akkor a következő tényeket mindenképp szem előtt kell tartanunk:

• A fény a fényforrástól kiindulva mindig egyenes vonalban terjed, így könnyen ki tudjuk számítani, hogy hova világítunk és hova nem.
• Ha a fény egy pontból érkezik, akkor kemény fénynek nevezzük. Az ilyen megvilágítás mindig részletes és éles képet ad a megvilágított tárgyról vagy személyről és az átlátszatlan tárgyak éles árnyékot vetnek általa.
• A felületek adta fényt lágy fényként ismerjük a köztudatban, és mivel ilyenkor a fény több pontból érkezik, az árnyék is sokkal kevésbé éles, valamint az esetleges részletek is kevésbé lesznek látványosabbak.
• A fény négyzetesen fogy és négyzetesen növekszik. Ezt tudományosan inverz négyzetes törvénynek hívjuk, gyakorlatban pedig úgy néz ki, hogy ha egy pontból érkező fényforrástól a megvilágított tárgyat kétszer olyan messze tesszük, akkor a rá eső fény tulajdonképpen a negyedére csökken (és persze ugyan ez igaz fordítva is).

Ha szeretnéd a fény elméletét és viselkedését alaposabban is megismerni, a lenti ajánlásaim jó kiinduló alapot jelentenek majd számodra a tájékozódásban! Ha pedig specifikusan, a fotózással összefüggésben szeretnéd jobban megérteni a világítás rejtelmeit, akkor – ahogyan már azt az elején is javasoltam- gyere el erre a workshopunkra!

Tudatos stúdió fotózás és fényhasználat