A tudatos fényképezőgép használat a fotózás egyik kiinduló alapja. A tudatos fotográfia egyszerűen nem létezik anélkül, hogy a fényképezőgépünket ne tudnánk elképzeléseinknek megfelelően beállítani. Ezeken az alapokon nyugszik a fotót befolyásoló legtöbb körülmény lekövetése, ezen múlik a vizuális elgondolásunk megvalósításának sikeressége, ez határozza meg az elkészült kép milyenségét. Ennek köszönhetően beszélhetünk akár csak éles képről, de bemozdulásos életlenségről, svenkelésről, direkt vakus kiemelésről is ... és így tovább...
Ebben a cikkben a legfontosabb gondolataimat szeretném megosztani veletek arról, szerintem mik a fényképezőgép használat és beállítás tudatos képkészítéshez nélkülözhetetlen alapjai. A téma persze szinte kimeríthetetlenül információgazdag, ezért nézzük meg most tényleg csak a kiinduló alapokat és azt is, hogy miért fontos ezeket elsajátítani.
Mi az, hogy tudatos fényképezőgép beállítás?
Ez a kérdés jogosan felmerülhet sokakban, hiszen, ha megtaláljuk a gépen az on-off gombot, az AUTO módot, valamint rájövünk, hogyan lehet elkattintani a gépet, végül is az is egy fajta beállítás és szinte biztosan képesek is vagyunk már a géppel képet készíteni. Na de milyet?
Fel kell tenni magunkban a kérdést, hogy a gomblenyomás következtében kapott képet – a fenti paraméterek mellett – valóban mi csináltuk-e, az valóban a mi elképzelésünket tükrözi-e, vagy csupán a fényképezőt vezérlő automatika végezte el a dolgát, esetleg a jó szerencse állt egy pillanatra a szolgálatunkba?! Vajon képesek lennénk egy adott képet legalább többé-kevésbé reprodukálni? Tudjuk, hogy mi miért és hogyan alakult úgy, hogy az az adott látvány jött össze?
Én úgy gondolom, hogy csupán az a tény, hogy valaki vesz egy méregdrága gépet, amin megtalál egy gombot, amit lenyomva egy kép megjelenik valamilyen formában, még közel sem ad okot a „photography” facebook oldal létrehozására...ha érted mire gondolok... :)
Ha mindenki, aki erre képes, fotósnak hívhatná magát, nem létezne a fotográfia, mint szakma. De, mint ahogyan a jó paprikáskrumplit főző egyszeri Marika sem gurmé szakács, a képkészítő sem feltétlenül fotográfus. Szakemberré valaki rengeteg információ tudatos alkalmazásától válik. És a tudatos képkészítéshez is rengeteg információ tűpontos gyakorlati alkalmazására van szükség.
Pont.
Ha tudatos és célirányos fényképezőgép beállításról beszélünk, akkor ez alatt a MANUAL módban elérhető beállítási funkciók használatát értjük, tehát azt, hogy mi határozzuk meg, hogy a rendelkezésre álló keretrendszeren belül hogyan rögzítse az adott szituációt a fényképezőgép. Persze szinte minden fényképezőgépen van valamilyen automata mód, ezt beállítva pedig képesek lehetünk értékelhető képeket készíteni. Ha azonban konkrét elképzelésünk van arról, milyen hatást, látványvilágot szeretnénk elérni, ha olyan fényhelyzettel vagy körülményekkel találjuk szembe magunkat, ami speciális beállításokat kíván, vagy ha szeretnénk elrugaszkodni a „hogyan fotózzunk” tankönyv 3. oldaláig leírottaktól, akkor az AUTO mód már biztosan kevés lesz. Ilyenkor nem bízhatjuk a fontos döntéseket a fényképezőgépre.
Egy tudatos fotós szinte kivétel nélkül minden esetben MANUAL módban fotóz és maga irányítja a folyamatokat. Az AUTO mód csak akkor kerül elő, ha nagyon erősen változóak a körülmények, így azokat MANUAL módban egyszerűen képtelenség lenne lekövetni. Ez a megállapítás a saját szakterületeimre vonatkozik, tehát portré-, divat-, tárgyfotózás témakörben igaz, és más olyan területeken, ami ezek köré csoportosul. Rendezvény-, sport-, vagy természetfotózás egyes területein lehet, hogy más a logikus, de a hangsúly mindig azon van, hogy mindent kézben tartsunk és az történjen, amit mi szeretnék. Soha ne legyünk kiszolgáltatva a technikának.
Még mielőtt bármit is beállítunk, 0. lépés a tesztelés, a saját felszerelésünk megismerése
Amikor arról beszélünk, hogy hogyan állítsuk be a fényképezőgépünket tudatosan, legelőször azzal kell tisztába kerülnünk, hogy mit is lehet rajta egyáltalán beállítani, és a beállítások összessége milyen hatást gyakorol külön-külön és együttesen a végeredményre.
Meg kell tapasztalnunk, hogy mik a képességei, a korlátai, az erősségei és gyengeségei a felszerelésünknek. Sok esetben nem hagyatkozhatunk arra, hogy a digitális fényképezőgép kijelzőjén úgyis látjuk, mire számíthatunk majd az elkészült képen. Ha nehezített körülmények közt, például kültéren, tűző napon fotózunk és nem is látjuk a kijelzőt, vagy a kijelző nem pontosan azt mutatja, ami valójában megjelenik majd a képen, esetleg olyan fényhelyzettel találjuk szemben magunkat, ami nem a megszokott – és sok ilyet tudnék még felsorolni -, az eszközismeretünk és a tudatos beállítás képessége lesz az egyetlen esély arra (a szerencsén kívül), hogy valóban értékelhető képet tudjunk majd készíteni.
Érdemes megvizsgálni, hogy különféle helyzetekben hogyan viselkedik a fényképezőgépünk. Megnézni, hol van a legélesebb rajza a használt optikánknak, vagy például, hogy hol kezd el diffraktálni. Meg kell vizsgálnunk, mi a fényképezőgép ISO tűrés határa és azt is érdemes megnézni, hogy milyen értékek mellett tudunk a fényképezőgépünkkel nagy százalékban éles képet készíteni, tehát mennyi ideig és milyen értékek mellett tudjuk bemozdulás nélkül kitartani. Fontos kérdés ezzel kapcsolatban, hogy van-e stabilizátor a fényképezőgépben és van-e stabilizátor az optikában.
De hogyan teszteljünk?
Tesztelésnél érdemes a fényképezőgépet összekötni a számítógéppel és egy kalibrált monitorral (tethering software használatát erősen javasom - Capture One, Lightroom, Canon EOS Utility...), így sokkal nagyobban láthatjuk azonnal, mire hogyan reagál a gép és hogyan jelennek meg a különféle változások egy adott képen. Ennek a folyamatnak köszönhetően az is kiderül, ha a fényképezőgép kijelzője pontatlan, más színeket mutat vagy például az infó sáv kitakar a képből egy részt, ami így a kijelzőn nem látszik, de a képen majd igen. (Hallottam már olyan esetről, hogy normál szinkronidős vakut használt az illető és rosszul állította be a zársebességet. Behúzott a gép és ez csak otthon derült ki, mert a behúzást az infósáv pont kitakarta.)
Arra is lehetőségünk van, ha a felszerelés megengedi, hogy a kijelzőt beállítsuk, hogy az később a monitor nélküli helyzetekben is nagyobb segítséget jelentsen. Kezdetben mindenképp érdemes a fényképező kijelzőjét összehangolni a kalibrált monitorunk fényerejével.
A konkrét látványon kívül adatokra is hagyatkozhatunk, ha megtanuljuk leolvasni a hisztogramot. Ez a grafikon a tónustartomány minőségét jelzi vissza nekünk, tehát egyértelműen kiderül belőle, ha alá vagy fölé megy a képen az expó.
A tesztelésénél fontos, hogy azonos fénykörülmények között is dolgozzunk, mert így biztos összehasonlítási alapokra támaszkodhatunk a beállítási változtatások vizsgálatakor. De teszteljünk különböző fénykörülmények között is, így még többet megtudhatunk az eszközünk viselkedéséről. Hogy a bemozdulás okozta különbségeket is ki lehessen küszöbölni, a tesztelésnél a kézből fotózás mellet állvány használat is hasznos lehet.
Expozíciós háromszög
Ha már ismerjük a fényképezőgépünket, a tudatos beállítás következő feltétele, hogy tisztában legyünk az egységnyi fény, az egy fényérték fogalmával, valamint az expozícióra hatást gyakorló értékek egymáshoz viszonyulásával, vagyis az expozíciós háromszöggel.
Az expozíció valójában egy mértékegység, az adott idő alatt egységnyi felületre eső fényáram és idő szorzata. Viktor Elizarov kanadai fotósnak köszönhetjük az úgynevezett expozíciós háromszög ábrát, melyen nyomon követhetjük, az egyes értékek változtatása milyen hatást gyakorol az expozícióra.
Az expozíciót tulajdonképpen 3 érték befolyásolja: a rekesz, a zársebesség és az ISO.
A rekesz beállításával azt a rést szabályozzuk, amelyen keresztül beérkezik a fény a fényérzékeny felületre. Megválasztásánál figyelembe kell venni a látószöget és a kívánt mélységélességi tartományt. Minél kisebbre állítjuk a rekesz értéket annál kisebbé válik a mélységélességi tartományunk és ugyan ez igaz fordítva: nagyobb rekesz érték = nagyobb mélységélességi tartomány = több minden lesz éles a képen.
Ha megvan a megfelelő rekesz nyílás, a zársebesség beállítása következik. Ezzel arra gyakorlunk hatást, hogy mennyi ideig van lehetősége a fénynek beáramlani a fényérzékeny felületre. Az ideális zársebesség meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy milyen optikát használunk, valamint azt is, hogy milyen a típusa a fényforrás(ok)nak. Ezen kívül fontos az is, hogy állványról vagy kézből fotózunk, hiszen minél tovább van nyitva a rekesz, annál nagyobb az esélye, hogy eközben a gép, vagy a fotózandó alany elmozdul. A zársebesség értéke másodperc, vagy annak tört része, a tört érték pedig azt jelöli, hogy a nyitott állapot pontosan hanyad része a másodpercnek. Ebből kiindulva az 1/4 s érték azt jelenti, hogy a zár negyed másodpercig lesz nyitva, az 1/4000 s pedig a másodperc négyezred részét mutatja, így hiába a nagyobb szám, végül is ez lesz a kisebb időtartam.
Ha rövid ideig exponálunk, akkor a képen tulajdonképpen kimerevítjük a világot, ha minél hosszabban, annál valószínűbb, hogy lesznek a képen bemozdult, életlen részek is.
Fontos itt megjegyezni, hogy ha fénykép élességről beszélünk, nem szabad összekevernünk a bemozdulásos életlenséget a front- vagy back fókuszos életlenséggel. Illetve, hogy kis mélység élességi tartománynál előfordulhat, hogy egy apró mozdulat hatására a kiválasztott élességi pont elmozdul.
A rekesz és a zársebesség beállítását követően be kell állítanunk az ideális ISO értéket is. Az ISO azt határozza meg, hogy hogyan reagál a fényérzékeny felület a beáramló fényre. Itt azt kell megvizsgálnunk, mennyi fény áll rendelkezésünkre a fotózáson és az adott fénykörülményekre a fényérzékeny felület hogyan reagál. Minél magasabbra állítjuk az ISO értéket, annál valószínűbb, hogy a képünk zajossá válik. És bár a mai modern technológia segítségével a képzajon az utómunka során sokat tudunk csökkenteni, azért nem árt, ha már fotózáskor igyekszünk az ilyen hibát elkerülni.
Ahhoz, hogy készség szinten tudjunk a helyzetnek megfelelő expozíciót állítani, álmunkból felkeltve is tudnunk kell az egész blendéket, vagyis a blendesort, az egész záridőket és az ISO egész értékeket. Ha egy értéket megváltoztatunk, változik az expozíció, ezért hozzá kell igazítanunk a többi értéket is, az expozíciós háromszög pedig abban segít, hogy lássuk, hogyan függenek össze egymással a fotózás szentháromságát adó expozíciós értékek.
Mert a helyes vagy kívánt expozíció elérése a cél.
Sokan esküsznek rá – akár szakmai portálokon is – hogy vannak konkrét értékek mindhárom beállítással kapcsolatban, amivel nem hibázhatunk, de ez rendkívül téves megközelítés. A helyes expozíció értékei mindig az adott körülményektől és a felszerelés képességeitől függenek, így azokat mindig tudatosan és egyedileg kell meghatározni.
Ha már készség szintre fejlesztettük az expozíció beállítás képességét, könnyedén le tudjuk követni a fényhelyzetet vagy a környezeti változtatásokat. Ennek köszönhetően nem kerülünk kiszolgáltatott helyzetbe, hanem minden körülmények között, akár tűző napon, akár stúdióban, akár egy közönséges nappaliban is képesek lehetünk megteremteni fotónkon a helyes expozíciót, vagy azt a látványvilágot, amit szeretnénk.
Ha kíváncsi vagy rá, Neked hogy megy az expó számolás, itt a lehetőség, hogy teszteld magad.
Próbáld ki expozíciós kvízünket!
Ne feledkezzünk meg a fehéregyensúlyról sem
Fénykép készítésekor törekedjünk arra, hogy az elkészült produktum a lehető legközelebb álljon ahhoz a végeredményhez, amit előre elképzeltünk. Segítség lehet ebben a fehéregyensúly beállítás is. Már a fénykép készítésekor Kelvinre meghatározhatjuk a rendelkezésre álló fény színhőmérsékletét, így a kép nem lesz úgynevezett színvesztéses, a fehér az valóban fehér is marad, vagy legalább is közel áll majd ahhoz. Már persze, ha ez cél... mert a szabályoktól eltérni azok megtanulása után sokszor igencsak látványos végeredményekhez is vezethet.
Fontos az utómunka, de nem akkor készül a kép!
Mostanában többször is belefutottam, hogy „profi” fotósok többen is arról beszélnek a neten, hogy azért nem adnak át nyers képeket a megrendelőnek, mert azokon még nem helyes az expozíció, azt majd a raw konverterrel fogják utólag beállítani... és mindezt persze kioktató jelleggel... mert hát hogyan is képzeli az a buta megrendelő, hogy egy profi fotós rengeteg pénzért kapásból helyesen exponált képet tud csinálni...
A nyers képeket ugyan valóban nem szokás átadni a megrendelőnek, de ideális esetben távolról sem azért, mert azokon rossz az expó, és utómunka nélkül értékelhetetlenek, hanem leginkább szerzőjogi okokból. Ha pedig a normalitást és a szakmaiságot vesszük alapul, akkor az egyáltalán nem oké, hogy egy „profi” kikérje magának, hogy ő „csupán fényképezőgéppel” tudjon jól beállított, helyesen exponált képet készíteni.
Ezek a videók is és a tanulóimmal szerzett tapasztalataim is erőteljesen alátámasztják számomra, hogy a tudatos fényképezőgép beállítás témájáról sokat és mélyen érdemes beszélni, mert az alapokat érintő hiányoságok problémaköre nem csak a kezdő fotósokat érinti. Az alapvető probléma persze nem az Ön készülékében van, hanem a képzés hiányosságaiban, és abban a trendben, hogy ha a technika sok lehetőséget ad nekünk az utólagos mókolásra, akkor már nem is kell igazán mélyrehatóan tanulni és valóban professzionálisan fotózni.
Az utómunka folyamatok során tudjuk még módosítani az elkészült kép beállításait, de jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az utómunka profi szinten alapvetően nem a beállítási hibák javítására, hanem a képélmény fokozására való. És még ha van is lehetőségünk 1-1 hiba kiküszöbölésére utólag, a profi fotós nem erre alapoz, hanem megtanul tudatosan, profi színvonalon, alapvetően jó képet csinálni. Ezzel időt spórol, vagy ugyan azzal az idő ráfordítással sokkal jobb eredményt tud elérni.
És ha ez nem lenne elég meggyőző, érdemes azt is szem előtt tartani, hogy vannak olyan hibák, amit a legprofibb utómunkával sem tudunk helyrehozni. Ha egy terület a rossz expozíció okán például kiég a képen, azt utólag nem tudjuk majd visszahozni, mert ott egyáltalán nem lesz pixelinformáció.
Szeretnél Te is tudatosabb és valóban professzionális fotóssá válni?
A fent leírtakat csupán egy rövid bevezetőnek szántam a tudatos fényképezőgép beállítás univerzumába. Mivel a téma rendkívül fontos és minden fotóst érint, készítettem erről már egy rövid videót is:
Ha Te is szeretnéd azok táborát erősíteni, akik minden helyzetben uralják a fényképezőgépük működését, szeretnéd megismerni komplexen az összefüggéseket és gyakorlatba is átültetni azokat, szeretettel várlak a következő 8 alkalmas kezdő fotós workshopomon, aminek első 3 alkalmán alaposan elmélyülünk ebben a témában, és a többi alkalmon pedig a pontos elméletet fogjuk gyakorlatban kipróbálni.
Szép fényeket kívánok!
Sándor
Ha tetszett a tartalom, támogass minket!
Amennyiben lehetőséged van rá, járulj hozzá további szöveges és online videós tartalmaink, podcast adásaink és oktató anyagaink létrejöttéhez! Támogass minket Patreon oldalunkon keresztül!
